2016
Ballagi Géza
A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig
Reprint kiadás Nagy Ágoston bevezető tanulmányával
Dialóg Campus Kiadó - Molnár Tamás Kutató Központ Könyvek, 2016
ISBN 978-615-5680-20-5
Ballagi Géza 1851. május 3-án született Szarvason. A sárospataki jogakadémián tanított politikai tudományokat nyilvános és rendes tanárként, egészen 1902-ig. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig című monográfiáját az Akadémia azzal honorálta, hogy 1888-ban levelező tagjává választotta.
A magyar történetírásban betöltött jelentős szerepét mindenekelőtt a „hosszú” 18. századdal és a reformkorral foglalkozó történészek számára máig alapvető kézikönyvként szolgáló monumentális szintéziseinek és közleményeinek köszönheti. Ezeket a modern történetírás sem csupán a korszak és a téma vonatkozó szakirodalmának kötelező felsorolásaiban említi, hanem élő alapszövegekként hivatkozik rájuk. Nem is tehetne másként, hiszen a későbbi történetírás – újabb alapkutatások híján – máig nagyjából annyit lát be a II. József halálát követő évek egymással vitatkozó pamfletjeinek horizontjából, amennyit Ballagi munkája – különös tekintettel az 1790-es évek legelejének röpirataira és országgyűlési csatározásaira vonatkozó terjedelmes fejezeteire – lehetővé tesz.
Horváth Márk - Lovász Ádám
Felbomlás és dromokrácia
Társadalmi gyorsulás a modernitásban és a posztmodernitásban
Dialóg Campus Kiadó, Molnár Tamás Kutató Központ Könyvek, 2016
ISBN 978-615-5680-14-4
A társadalmi gyorsulás korunk egy olyan meghatározó jelensége, mely meghúzódik a felszín alatt. A Felbomlás és dromokrácia című könyv magyar nyelven elsőként vállalkozik arra, hogy feltárja a társadalmi gyorsulásnak az élet megannyi területén kifejtett hatását és számos esetben káros következményeit.
Aki elolvassa ezt a könyvet, azt a klasszikus modernitástól egészen a kibernetikai korig kalauzoljuk egy skizoid, paranoiás és összeomlásoktól terhelt úton. Piknolepszia, szexrobotok, mutánsok, K-megszállók, pánikszex, drónok ás dromokrácia húzódik meg ezekben a szakadékokban. Olyan szerzők segítségével mutatjuk be a társadalmi gyorsulást és annak társadalomtudományi recepcióját, mint Virilio, Baudrillard, Marx, Deleuze, Spengler, Lyotard, Simmel vagy Ortega. A fenti szerzők mellett a kötet elsőként foglalkozik magyar nyelven az Accelerationist Mozgalommal, a CCRU-val, Arthur Krokerrel, Hartmut Rosaval és Nick Landdal.
Kalandos utunkon a kozmizmustól a deterritorializációig, a futurizmustól a molekuláris forradalomig, a degenerációtól a primitivizmusig, a xenofeminizmustól a hipermodernitásig, a hipervírustól a jövőtlenségig számos furcsasággal, kaotikus elmélettel találkozhatunk. Jó utat kívánunk! Biztonsági öv használata tilos!
Fogalomtörténet Koselleck után: A politikai nyelv kutatásának kortárs módszertana és gyakorlata
Szerkesztette Molnár Attila Károly, Nagy Ágoston, Pap Milán
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Molnár Tamás Kutató Központ, 2016
ISBN 978-615-5527-76-0
A mai eszmetörténet-írás módszertanát a Koselleck-féle fogalomtörténet és a Skinner, Pocock, Dunn és mások nevéhez köthető eszmetörténet uralja. Ezek magyarországi recepciójából nagyrészt hiányzik az empirikus gyakorlat megjelenése. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy sem a fogalomtörténet, sem az eszmetörténet nem nevezhető elsősorban teoretikus törekvésnek (eredeti formáját és későbbi mutációit tekintve sem), hiszen elméleti referenciái mellett mindkettő a történész (vagy a filozófiatörténész) gyakorlati tapasztalataiból fakadt. Ezért sem szerencsés azonosítani például Koselleck vagy Skinner közel fél évszázada írt történetelméleti, illetve módszertani cikkeinek következtetéseit saját történetírói gyakorlatukkal, főként nem az egyes (egyébként igencsak fragmentált) tudományágak praxisának egészével.
E kötet elsősorban olyan szövegekből igyekszik válogatást adni, amelyek szerzői – gyakran nagyobb projektek élén – történetírói gyakorlatként művelik a fogalomtörténet valamely változatát, és teoretikusan is igyekeznek megragadni a munkájuk során felmerülő problémákat, miközben újraértelmezik a nagy elődöktől örökölt módszertani kereteket. Legalább ennyiben a mű felépítése is reprezentatív, és tükrözi a téma utóbbi évtizedekben született nemzetközi szakirodalmának arányait azáltal, hogy csak két szigorú értelemben vett elmélettörténeti fejtegetés szerepel benne, míg gerincét változatos témákon végzett fogalomtörténeti elemzések adják.
A kötet Hans Erich Bödeker, Iain Hampsher-Monk, Giuseppe Duso, Jacques Guilhaumou, Willem Frijhoff, Pim den Boer, Melvin Richter, Hans-Jürgen Lüsebrink tanulmányait tartalmazza.