Konferencia

Időpont: 2022.06.15. - 10:00-15:00 óra

Cím: 1083 Budapest, Ludovika tér 2. Főépület Zrínyi terem

A két világháború közötti magyar királypárti gondolkozás története kevéssé kutatott terület, pedig az eszmetörténet szempontjából igen nagy jelentőséggel bír. A „király nélküli királyság”, mint államforma  szokatlan jelenség volt nem csak hazánk történetében, hanem talán az egész korszakot tekintve, és az, hogy az országgyűlés a királyság intézményét helyreállította, a király visszatérését viszont akadályozta, példátlan jogi anomália állapotát teremtette meg.

 A pragmatica sanctio ugyanakkor máig megválaszolatlan kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy törvénynek vagy szerződésnek minősült-e, hogy az abban foglalt rendelkezések hatályát vesztették-e a monarchia felbomlásával, valamint, hogy milyen szerepet töltött be a király az 1921-es trónfosztásig. A királykérdés két csoportra osztotta az akkori politikai gondolkodókat, szabad királyválasztókra és legitimistákra, akik szintén a pragmatica sanctio érvényességében nem tudtak dűlőre jutni. A konferencián elsősorban e két politikai tábor indokait, legfontosabb politikai eszméit és képviselőinek szerepét szeretnénk megvizsgálni a korszak legrelevánsabb magyar kutatóinak bevonásával.

Program:

9:30–10:00            Regisztráció

10:00–10:10           Megnyitó

10:10–12:00           Előadások

Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész, TK Kisebbségkutató Intézet – Apponyi György publicisztikája

Klestenitz Tibor PhD történész,– Bangha Béla munkássága

Soós Viktor Attila –  egyháztörténész, NEB– Mindszenty József

12:00–12:40           Ebédszünet

12:40–15:00            Előadások

Závodszky Géza történész– Pethő Sándor munkássága

Pető Zoltán eszmetörténész – A királypárti gondolkodás érvei a két világháború között